Maszelka János nevét viselné a Képtár Székelyudvarhelyen, írta az Udvarhelyi Híradó két éve, Maszelka János /Máramarossziget, 1929. jan. 24. – Székelyudvarhely, 2003. dec. 20./ ismert udvarhelyi festő halála után. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója tett lépéseket, hogy a névadás megtörténhessen. A művész fiát kérték, adományozzon a múzeumnak, a képtárnak Maszelka-festményeket. Ezek a megbeszélgetések elhúzódnak. Zepeczaner a Haáz Rezső Múzeum nevében szívesen venné, ha akár az olvasók, magánemberek adományoznának Maszelka-festményeket. /(bb): Felvenné a Képtár Maszelka János nevét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 16./
2006. június 26.
Nemrég jelent meg az Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok V. kötete a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal gondozásában. Talán a szűkülő érdeklődés az oka, hogy a szerkesztők nem érzik ünnepnek az ötödik évkönyv megjelenését. A kötetben Róth András Lajos és Róth Edit Aranyosszék történetének csaknem két századát, Pakot Levente a házasságon kívüli születéseket vizsgálta Kápolnásfaluban, Szentegyházasfaluban, Lövétén és Homoródalmáson, Hermann Gusztáv Mihály Zsombori Józsefről, Forró Albert a reformátusok templomi ülésrendjéről, Tóth Levente az udvarhelyszéki reformátusok oktatásáról, Kolumbán Zsuzsánna az egyházmegyéket érintő megújulásról, Mihály János Kirulyfürdő történetéről, Novák István Károly az Udvarhely környéki fürdőkről közöl tanulmányt, Kápolnási Zsolt az egykori Udvarhelyi Híradót, Gidó Csaba a székelyföldi vasútépítést, Nagy Róbert Székelyudvarhely, az anyaváros közelmúltbeli gazdasági fejlődését választotta témául. /P. Buzogány Árpád: Ötödik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./
2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2006. július 26.
Indulásként napi ötezres példányszámban, Csíki Hírlap névvel új napilap jelentkezik a székelyföldi sajtópiacon, melyet egymillió eurós összberuházásból indít az Albert András vállalkozó vezette székelyföldi befektetői csoport. „Minden csíki embert és minden csíki települést” kívánnak megszólítani – határozta meg a célközönséget az ÚMSZ-nek Kovács Attila felelős szerkesztő. Az arculatában laptestvérére, az Udvarhelyi Híradóra hasonlító lapnál hangsúlyos alapelv, hogy kizárólag saját, helyi anyagokból kíván építkezni. A politikamentesség vezérelv, publicisztikát is mindössze „alkalomszerűen” közölnek majd. A napi 12 oldalon, pénteken 16 oldalon olvasható Csíki Hírlap nagyriportokat, településenként feldolgozott friss közéleti információkat, történelmi-földrajzi értékeket közvetít, és szórakoztató anyagait is a régióból meríti. /G. E.: Csíki Hírlap születik hétfőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
2006. december 1.
Az Udvarhelyi Híradó idén is megszervezi a Boldogabb karácsonyt az időseknek! elnevezésű adománygyűjtő és -osztó akcióját. Az akció keretében tavalyelőtt több mint száz, tavaly pedig már több mint négyszáz nyugdíjasnak tudtak karácsonyi ajándékként alapélelmiszerekből álló csomagot adni. /Barabás Árpi bácsi örül az akciónak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./
2007. május 8.
A székelyudvarhelyi ifjúsági szervezetek 1990-ben alakultak meg: először volt a RISZ (Rockkedvelő Ifjak Szervezete), majd a SZISZ (Székelyudvarhelyi Ifjak Szervezete), ebből alakult a Polisz – ebből pedig az UFF (Udvarhelyi Fiatal Fórum), amely megalakulása (1991) után két évvel rendezte meg először a Székelyudvarhelyi Diáknapokat, 1993 májusában. Nagyjából minden évben nyitókoncerttel kezdődik, a záróakkord pedig a város diákpolgármesterének megválasztása – Nagy Pál UFF-elnök és csapata évről évre, ötletes programmal állt elő. Az első években még több száz, illetve több ezer diák gyűlt össze egy-egy szabadtéri koncertre. 2000 után csökkent a diáknapok népszerűsége, aztán 2003-tól ötletesebbek lettek. A diákpolgármester-vetélkedők mindig az egyik legnépszerűbb műsorszámnak számítanak a diáknapokon. A volt diák-városvezetők közül többen az írott, illetve elektronikus sajtóban helyezkedtek el, de voltak, akik később a zene, a tudomány, illetve az irodalom területén alkottak. A helyi televízió (1996-ig mind a kettő) és rádió (1999-től mind a kettő), illetve az Udvarhelyi Híradó is állandó partnere volt a diáknapoknak. /Katona Zoltán: A Székelyudvarhelyi Diáknapok rövid története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./
2007. augusztus 31.
Főtéri bulival, közvélemény-kutatással, Republic-koncerttel és a nulladik szám megjelenésével indul szeptember 2-án, vasárnap a Vásárhelyi Hírlap. Maros megye új, magyar nyelvű napilapja. Farczádi Attila főszerkesztő szerint a lap kevesebbet politizál, és többet foglalkozik az olvasók társadalmi gondjaival. A hétfőtől csütörtökig 16, pénteken 20 oldalon megjelenő lapot többnyire a Népújságnál is megfordult újságírók írják-szerkesztik. Az Albert András és Petroczky Géza tulajdonában lévő Vásárhelyi Hírlapot az első héten 25 ezer példányban, ingyen terjesztik, szeptember 10-étől pedig ötezerre csökkentik az eladásra kínált lapok számát. A két székelyudvarhelyi vállalkozó az elmúlt években Hargita megye két régiójában indított napilapot: az Udvarhelyi Híradót és a Csíki Hírlapot. A lap politikai irányvonalát illetően Farczádi Attila elmondta, a befektetők anyagi háttere megengedi, hogy „ne szoruljanak egyetlen párt vagy politikus támogatására sem”. „Bárhol dolgoztam, mindig a kiegyensúlyozottság híve voltam. Nem mi fogjuk megírni, hogy ki a jó és ki a rossz, ezt majd az olvasóink döntik el. Attól sem kell tartani, hogy az RMDSZ-t ha kell, ha nem, dicsérjük” – nyilatkozta. Farczádi cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a három hírlapot birtokoló cég Verestóy Attila tulajdonában lenne. Farczádi Attila a héten lemondott a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilap vezetéséről. – A lap felelős szerkesztője Bálint Zsombor. /Szucher Ervin: Új napilap Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./
2007. szeptember 7.
Új napilappal gazdagodott a helyi sajtópiac, megjelent Marosvásárhelyen a Vásárhelyi Hírlap. Kiadója az Udvarhelyi Híradó Kft. Főszerkesztője Farczádi Attila, RMDSZ iránti lojalitása közismert. Farczádi a Népújság munkatársa volt, majd a Gaga rádiós hírszerkesztője, később a Központ című marosvásárhelyi lap főszerkesztője, ezt cserélte fel az új napilappal. /Szentgyörgyi László: Vásárhelyi Hírlap. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), szept. 7.
2007. november 30.
Székelyudvarhely egyik legfájóbb pontja még mindig a Cserehát, ahol a hatalmas épületben immáron tíz éve a fogyatékos gyerekek helyett román görög katolikus apácák élnek. A történetnek nincs vége: december 5-én újabb tárgyalásra kerül sor. Hegyi Sándor református tiszteletes szerint, aki idén tizedik alkalommal szervez Csereháti Napokat, kemény átjátszás történt, Szász Jenő polgármester szerint az épület még mindig eszköz a román nacionalisták kezében. Székelyudvarhely önkormányzata 1993-ban bérbe adott az akkor még lakatlan Csereháton a svájci Basel Hilft segélyezésekkel foglalkozó alapítványnak egy jókora területet, melyre a környékbeli fogyatékos gyerekeknek kisegítő iskola építését tervezték. Ferenczy Ferenc, a város akkori polgármestere 1994-ben találkozott Cyrill Bürgellel, a Basel Hilft képviselőjével, aki a Szeplőtelen Szív Kongregáció, vagyis egy görög katolikus apácarend nővérének társaságában érkezett. Tíz nap múlva levelet kapott a polgármester, amelyben Bürgel közölte: nem fogyatékos otthon, hanem a kongregáció épülete lesz a csereháti ingatlan. A város és vezetése rádöbbent: tenni kell valamit, ha nem, elveszítik a csereháti épületet. Ferenczy számtalanszor Svájcba utazott, a városi tanács pedig arról döntött, hogy egyoldalúan felbontják a szerződést az alapítvánnyal. 1996-ban a csereháti ügy miatt Ferenczy elveszítette a választásokat, közben számos kormányváltás is történt, mindegyik a maga során igazított egyet a történeten, de végső megoldás nem született. A csereháti probléma 1997-ben, vagyis tíz évvel ezelőtt csúcsosodott. Májusban az apácák igyekeztek beköltözni az épületbe, az udvarhelyi tiltakozók viszont megakadályozták a jogtalan birtokbavételt. Azután 1997 decemberében, Remus Opris kormányfőtitkár látogatását kihasználva, kétnapos „ostrom” után, kilencedikén kommandósok segítségével bevették az épületet. Pert per követett, a városi tanács Csereháti Bizottságot alakított, Szász Jenő új polgármester pedig abban bízott, hogy a magyar-román csúcstárgyalások eredményhez vezetnek. Az Udvarhelyi Híradó 2000. május 23-án „Miénk lesz a csereháti iskola” címmel azt írta, hogy Szász Jenőt Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára arról biztosította, hogy megvan az udvarhelyiek számára a visszavásárláshoz szükséges pénzösszeg. Szász utólag úgy érvelt, ha 2002-ben a Fidesz nyeri a választásokat, akkor a pénzt is megkapják. Ezután a csereháti ügy javarészt a tárgyalótermekben folytatódott. Udvarhelyt Eckstein-Kovács Péter, Hajdú Gábor és Kincses Előd ügyvédek képviselték a különböző perekben. Elmondta, még mindig az a per van folyamatban, amelyet Eckstein-Kovács Péter kezdett el, majd miután kisebbségi miniszter lett, ő vette át. Ebben a székelyudvarhelyi tanács megtámadta a koncessziós szerződést, amit az Aris Industrie-val kötött, és megtámadta az ajándékozási szerződést is. Jelenleg sincs a hatalmas épület teljesen belakva. Mindössze tizenegy apáca tevékenykedik benne, többek között egy óvodát működtetnek. Az épületben a román Marin Preda Líceum bentlakása is helyet kapott. Hegyi Sándor református lelkész azt fájlalja, hogy az udvarhelyiek közömbösek lettek a közügyek iránt, így a csereháti eseményeket is lassan elfelejtik. /Máthé László Ferenc: Tíz éve költöztek be az apácák a Cserehátra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./
2008. július 16.
Elhunyt Szőcs Lajos tanító, helyismereti és néprajzi gyűjtő. Helyismereti jellegű, történelmi, néprajzi tárgyú írásait közölte az Udvarhelyi Híradó, majd a Kulturális Figyelő /Csíkszereda/. Korond, a Sóvidék és az egész környék volt gyűjtőterülete, nem csupán adatokat jegyzett le hangyaszorgalommal, hanem tárgyi gyűjtést is végzett. Az 1970-es évektől foglalkozott néprajzi gyűjtéssel: népi gyógyászat, húsvéti locsolóversek, korondi 48-asok, környékbeli katonasírok, toplászat stb. 18 környékbeli település család- és földrajzi neveit közölte Janitsek Jenővel, megírta a helyi kultúrotthonok történetét, és még számos helyismereti témát dolgozott fel. Dr. Molnár Istvánnal közös munkája: Húsvéti hajnalozás Énlakán és locsoló versek a Firtos környékéről. Húsvéti locsolkodó szokások és locsolóversek a Firtos környékén című kiadványa 1994-ben jelent meg Kiskunfélegyházán. István Lajossal közös munkája Taplómegmunkálás Korondon (2007). Szőcs Lajos fáradhatatlanul jegyzetelt, minden adat érdekelte. /P. Buzogány Árpád: Egy néptanító emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2008. augusztus 27.
A Krónika napilap megszüntette saját terjesztői hálózatát, a terjesztést az UH Kiadó Kft. -re bízta szeptember elsejétől, jelezte Deák Attila, a Krónika Kiadó Rt. vezérigazgatója. Eszerint a székelyudvarhelyi cég Hargita, Maros és Kovászna megyében terjeszti majd nemcsak a Krónikát, hanem néhány magyarországi lapot is. Deák Attila tájékoztatása szerint gazdasági okokból saját terjesztőjüket, a Mapress Kft. -t kénytelenek voltak felszámolni, közel kétszáz alkalmazottját szélnek ereszteni. Köllő Bálint, az UH Kiadó Kft. ügyvezetője közölte, jól működő terjesztői hálózatuk van Hargita és Maros megyében, ez Háromszékkel és Gyergyószékkel fog bővülni. /Bágyi Bencze Jakab: Teret nyert az UH Kiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2009. január 26.
Egyszerre látja el a következő időszakban az Udvarhelyi Híradó és a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztői tisztségét Jakab Árpád. Az Udvarhelyi Híradó eddigi főszerkesztője azután vette át a kiadó marosvásárhelyi napilapjának szakmai vezetését is, hogy a két lapot, valamint a Csíki Hírlapot is kiadó Udvarhelyi Híradó kft. a múlt héten menesztette Farczádi Attilát a Vásárhelyi Hírlap éléről. Köllő Bálint, a kiadó ügyvezetője elmondta, a Csíki Hírlap 11 ezres és az Udvarhelyi Híradó tízezres eladott példányszáma mindenképpen premier a helyi napilapok piacán. ” A Vásárhelyi Hírlap példányszáma nyolc- és tízezer között van. Farczádi Attila elmondta, közölték vele, hogy már nem főszerkesztő. Menesztése okáról nem tájékoztatták. /Két lap, egy főszerkesztő= Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2009. február 4.
Napjainkban a közösségi összetartozás alkalmait a különböző klubok igyekeznek megteremteni. Sepsiszentgyörgyön például a városi művelődési ház pincehelyiségében a hét különböző napjain különböző klubok tagjai találkoznak, a Huszárik filmklub, a Holló Ernő Sajtópince, a Terefereklub és a Dzsesszklub. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondta, hogy az országban a Holló Ernő Sajtópince az egyetlen, folyamatosan működő magyar sajtóklub. Az évek során számos szerkesztőség munkatársai fordultak meg itt; Kolozsvárról például öt szerkesztőséget láttak vendégül (Szabadság, Krónika, Művelődés, Korunk, Magyar Kisebbség), Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről kettőt-kettőt (Hargita Népe, Csíki Hírlap, illetve Udvarhelyi Híradó és Polgári Élet). Kézdivásárhelyről már többször a sajtóklub vendége volt a Székely Hírmondó, és az új évadot ismét egy kézdivásárhelyi szerkesztőség meghívásával kezdik: február 4-én a tavaly új sorozatával induló, 105 éves Székely Újság a vendégük. A következő héten a könyve megjelenése előtt álló színművész, László Károly, majd a három sepsiszentgyörgyi rádióból a Sepsi Rádió, végül a Brassói Lapok szerkesztősége lesz a vendégük. /Matekovics János: Újra találkozunk! (Pinceklub Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
